Elektronikus impulzus vevő

Leírás

Az elektronikus impulzusvevők (más néven impulzusadók/vevők) ultrahang impulzusokat generálnak, amelyeket roncsolásmentes teszteléshez (NDT) szolgáló anyagokká továbbítanak. Az impulzusadó rövid, nagy amplitúdójú elektromos impulzusokat (impulzusfeszültséget) generál, amikor a triggert működtetik. Ezeket az elektromos impulzusokat egy ultrahangos átalakítóba továbbítják, amely az elektromos impulzusokat rövid ultrahang impulzusokká alakítja. A legtöbb impulzus-szakasznak nagyon alacsony a kimeneti impedanciája, hogy jobban hajtsa a jelátalakítót. A vevő ezután az ultrahang impulzusokat elektromos impulzusokká alakítja egy ultrahangos átalakító segítségével. A vevőrészben felerősítik a jelátalakító által előállított feszültségjeleket, amelyek a vett ultrahang impulzusokat reprezentálják. Az erősített rádiófrekvenciás (RF) jel kimenetként elérhető megjelenítéshez vagy rögzítéshez a jelfeldolgozáshoz.

Az elektronikus impulzusvevők számos vezérlési szemponttal rendelkeznek. Működés közben a pulzáló rész számos attribútumot alkalmazhat a továbbított impulzusokra. Meghosszabbíthatja vagy csillapíthatja az impulzust az alkalmazás igényeitől és az impulzus jelátalakítóra gyakorolt ​​időtartamától függően. Az impulzusadó az impulzusfeszültséget általában egy meghatározott szabvány tartományon belül változtathatja.
Az impulzusadó/vevő vevőrésze számos vezérlési szempontra is alkalmas lehet. A vevőt úgy tervezték, hogy növelje a jelet (erősítést) vagy erősítést, valamint szűrje a jelet az impedancia és a nem kívánt interferencia csökkentése érdekében. Ezenkívül a vevő jel-egyenirányítóként is funkcionálhat, hogy az RF jelet teljes hullámmá hangolja, vagy pozitív vagy negatív félhullámokra bontsa.

Az impulzus-vevők számos meghatározott üzemmódban működnek, amelyek segítenek meghatározni, hogyan generálnak impulzusokat. Az impulzusadók és vevőkészülékek két leggyakoribb modális típusa az impulzus/visszhang és az átmenő átvitel. Impulzus-visszhang módban az adó jelátalakító fogadja az interfészről visszaverődő visszhangokat. Átmenő átviteli módban egy második jelátalakítót használnak az ultrahang impulzus fogadására és átalakítására. Egy másik kevésbé elterjedt működési mód a külső impulzus.

Az elektronikus impulzusvevőket a hangsebesség vagy csillapítás mérésére szolgáló anyagjellemző munkákban használják, ami viszont olyan anyagtulajdonságokkal hozható összefüggésbe, mint a rugalmassági modulus vagy a szemcseorientáció. Fokozatmentes kapuval és spektrumanalizátorral együtt impulzus-vevők is használhatók a frekvenciafüggő anyagtulajdonságok tanulmányozására vagy az ultrahangos átalakítók teljesítményének jellemzésére.

Az impulzusvevők egyetlen jelátalakítót is alkalmazhatnak, amely adóként és vevőként is működik. Ezt a megközelítést Pulse-Echo vagy Transmit-Receive üzemmódnak nevezik, ahol az átalakító ultrahang impulzust generál, majd visszhangokat fogad. Egy impulzus-vevő külön adó- és vevőátalakítókat is alkalmazhat, amelyekben az első átalakító ultrahang impulzust generál, a második átalakító pedig jeleket vesz. Ezt a megközelítést átmenő üzemmódnak nevezik. Az impulzus-vevő konfigurálásától függetlenül a vevő kimeneti jeleit digitális oszcilloszkóp vagy jeldigitalizáló, például egy PC A/D kártya segítségével veszik fel.

Népszerű tags: elektronikus impulzusvevő, kínai elektronikus impulzusvevő gyártók, beszállítók, gyár, Motor és vezető karbantartó motorokhoz, Motor és vezető ipari alkalmazásokhoz, Motor és vezető az őrlőkhöz, Motor és vezető állandó mágnesmotorokhoz, Motor és vezető az elektromos járművekhez, Motor és meghajtó az ablakventilátorok számára